l886.
március 20-án született Zalaegerszegen. Édesapja: Pais Kázmér
tisztviselő. Édesanyja: Shmiliár Ilona.
A
szülők minden erőfeszítésükkel azon voltak, hogy gyermekeik tanult
emberek legyenek.
Pais
Dezső elemi iskoláit szülővárosában végezte, majd 8 évig a mai Zrínyi
Miklós Gimnázium, az akkori főreál gimnázium végig jeles tanulója volt.
Ezután a budapesti Eötvös kollégium tagja. Az egyetemen magyar-latin és
görög szakos tanári oklevelet szerzett. Két évig gyakornok, majd az
1910-11-es tanévben állástalan tanár, s így itthon a megyei levéltárban
és volt gimnáziuma tanári könyvtárában kutat. Kutatásainak eredménye
megjelent a Magyar Nyelv című tudományos folyóiratban. A magyar
helységnevek változását, majd a Göcsej tájnevet kutatta.
1911-12-ben a soproni Főreál iskolában helyettes tanár, ezután a ceglédi
Gimnázium tanára.
Ekkorra az Irodalomtörténeti Társaság tagja.
1918-tól végérvényesen Pestre települt, s a budapesti III. kerületi
gimnáziumban, majd 1924-től az Eötvös-kollégiumban tanított.
1937-1960-ig a Budapesti Egyetem professzora.
1930-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1941-től rendes tagja.
1924-től egyre jobban bekapcsolódott a Magyar Nyelv című folyóirat
szerkesztésébe, s több mint 40 évig szerkesztette azt.
Az 1920-as években az Árpád-kori országvédelem rendszerével, s benne a
székhelység szerepének, Székelyföldre szállásának vizsgálatával
foglalkozott.
Az 1940-es években kedvenc témája, a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária
siralom. Ez időben jelent meg Ősvallásunk nyelvi emlékeiből című kötete.
1949-ben az Akadémia helyesírási albizottságának elnöke, s négy
évtizeden keresztül alakítója, formálója volt a magyar helyesírásnak.
Nyelvészeti munkásságát:
1919-ben és 1926-ban Sámuel-díjjal
1951-ben Kossuth-díjjal
1953-ban Munka érdemrenddel ismerték el.
1964-ben városunk díszpolgára lett.
1973. április 6-án hunyt el. A Farkasréti temetőben nyugszik.
Egész
életét végigkísérte azóta szállóigévé vált mondása:
" A tudomány az
életért van, s a mi életünk legyen a tudományért. "
Molnár Ernőné |
